RUDOLFTELEP KÖZSÉG HONLAPJA VAKOK ÉS GYENGÉNLÁTÓK SZÁMÁRA

Településtörténet

Főodal
Földrajzi jellemzők
Településtörténet
Statisztikai adatok
Közérdekű
Önkormányzat
Intézmények
Szolgáltatások
Látnivalók
Hírek
Vissza az alap oldalhoz


Rudolftelep Kazincbarcika és kistérsége kisrégió egyik legrövidebb önálló múltra visszatekintő települése. A domboldalra épült, ma több mint 800 lakosú település történelme bő 100 évre tekint vissza. A falu alapjait még a múlt század végén, a közeli széntelepek feltárásának megkezdésével kezdték meg lerakni. A Mák-patak völgyében fekvő területen a tizenkilencedik század végén több vállalkozó is megpróbálkozott szénbányászattal. A tulajdonosok között volt Rudolf Cohacht is, aki a bányatelkét a MÁK Részvénytársaságnak adományozta. Róla kapta az akna a Rudolf nevet, amiről később a települést is elnevezték.

Rudolftelep egyike volt az akkori Disznóshorvát azon területeinek, ahol elsőként kezdődött meg a szénbányászat. A bánya meglehetősen rendszertelenül üzemelt. Legközelebb a huszadik század elején bukkant fel ismét a terület, amikor a Rimamurányi nevű vállalat vette birtokába a bányát, amely az Andrássy-féle vasgyár megvásárlásával jutott hozzá a jogokhoz. A terület ismét bejegyzésre került, és újra a Rudolf nevet kapta. Ekkor indult meg a mai Rudolftelepen a nagyüzemi bányászat. Ezekben az években építik ki a település magját képező munkás- és tisztviselő lakásokat, majd ezt követően a szociális épületeket. Ekkor bővül a bányásztelep orvosi rendelővel, mai értelemben vett művelődési házzal és élelmiszerraktárral. Tulajdonképpen ekkor rakták le a mai Rudolftelep alapjait. Az 50-es években vett igazán lendületet a bányászat. Virágzott a régióban az ipar és a bányászat, és az ekkor Izsófalvához tartozó Rudolftelep is fénykorát élte. A 70-es években a település lélekszáma megközelítette a 2000-et.

Az elhibázott fejlesztéseknek, a bányák kizsigerelésének, nem utolsó sorban a gazdaságpolitikai koncepció változásának következtében a 80-as évek végére egyre nehezebb helyzetbe került a település. 1992. március 12-én lefordították a bányacímert és utoljára játszották el a bányászindulót. E jelképes tett az állami finanszírozással folytatott bányászat végét jelentette. Rudolfon megkezdődött a visszaszámlálás, a kitermelés megszüntetése. A bánya mégsem zárt be, mert egykori vezetők irányításával megalakult a Rudolf Kft., amely közel 200 embernek biztosított munkát. Hazánkban úttörőként itt alakult meg magántulajdonú bányavállalkozás. Azonban 2000. márciusában ez a bánya is bezárta kapuit.

A bánya önállósodása után a település lakói is úgy gondolták, hogy ideje saját kezükbe venni sorsukat, hiszen a település sohasem volt önálló, közigazgatásilag mindig a szomszédos Izsófalvához tartozott. 1993. augusztusában népszavazás határozott az elszakadásról, de adminisztrációs gondok miatt formálisan csak 1994. decemberében, gyakorlatilag pedig 1995. januárjától vált függetlenné Rudolftelep.


Vissza az oldal tetejére

© Me-NET Kft. - Miskolc • Impresszum